Így és ekkor ünnepelték az újévet a régmúltban
Az újévi ünnepségek történetének feltárása nem éppen hálás feladat, mivel gyakran beárnyékolják ezeket a régmúlt hétköznapi tradíciói.
Az általános január 1-jei ünnepléssel ellentétben ezen hagyomány gyökerei több mint 4000 évre nyúlnak vissza. A babilóniaiak a tavaszi napéjegyenlőség idején fogtak bele az újév ünneplésébe az Akitu-fesztivál néven ismert vallási látványossággal.
Időszámításunk előtt 46-ban Julius Caesar naptárreformja döntő változást jelentett, és az újévet március 1-jéről január 1-jére helyezte át. A középkori Európában sokféle ünneplésnek lehettünk volna tanúi, de csak 1582-ben, XIII. Gergely pápa változtatása után nyerte vissza január 1-je a korábbi státuszát, számolt be róla az Ancient Origins.
Figyelemre méltó, hogy nem minden kultúra szinkronizálja ünnepeit a naptárral. A rós ha-sána és az iszlám újév őszre esik, míg a kínai újévet január végén vagy február elején ünneplik.
A kulturális sokszínűség a népszokásokra is kiterjed: Spanyolországban a szerencse 12 szőlője jelentős, míg Görögországban gyűrű alakú süteményekkel, azaz a vasilopitával, Kínában pedig a jól ismert gombócokkal várják a következő esztendőt. Még a Times Square ikonikus, 1904-ben készült kristálygömbjét is ide sorolhatjuk. Az ókori Babilontól a modernkori globális ünnepségekig a ‘szilveszter’ evolúciója végigkísérte az emberiséget.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mennyire van szükségünk az agyunkból a túléléshez?
Hogyan is történt pontosan a fukusimai atomerőmű-baleset?
A világ legmagasabb tervezett felhőkarcolói
Átírhatja a történelemkönyveket ez a két, 7000 éves női holttest!
Magyar kutatók segítségével tettek meglepő felfedezést a földi élet fejlődésével kapcsolatban
A kutatók szerint egy amerikai vulkán egyre közelebb van a kitöréshez